TERJEDÉS

160 m-es amatőrsáv (1,81-2,0 MHz)

 A sávon főleg télen és éjszaka létesíthetők nagyobb távolságú összeköttetések. 

Nappal 80 km. körüli távolság hidalható át. Éjszaka a D réteg megszűtével nem nyeli el a 

hullámokat, ekkor több száz vagy ezer km-es (ritkán interkontinentális) összeköttetések is elképzelhetők. 

80 m-es amatőrsáv (3,5-3,8 MHz)

 A D réteg elnyelő hatása miatt nappal az áthidalható távolság csekély, néhány száz km. (Télen 

nagyobb az áthidalható távolság, mint nyáron.) 

 Napnyugta után a D réteg megszűnik, így nem csillapít, ezért éjszaka a hatótávolság nő, és az F 

rétegről reflektált térhullámok útján interkontinentális összeköttetések is létesíthetők. Ilyenkor a holt zóna kb. 

1000 km. 

 A napfoltok száma a 80 méteres terjedésre alig van hatással. 

 A légköri zavarok e sávban- különösen éjjel - nagy intenzitással jelentkezhetnek. 

40 m-es amatőrsáv (7,0-7,1 MHz)

 A D réteg a 7 MHz-es jeleket is csillapítja, ezért nappal az áthidalható távolság kb. 1000 km. A holt 

zóna 100 km körüli. 

 Éjszaka (a D réteg megszűntével) az áthidalható távolság megnő, interkontinentális összeköttetések 

is létesíthetők. Ilyenkor a holt zóna kb. 1000 km. 

 A sávzaj ebben az amatőrsávban is jelentős. 

30 m-es amatőrsáv (10,1-10,15 MHz)

 A 30 m-es sáv tulajdonságai átmenetet képeznek a 40m-es és a 20 m-es sávok között. Kedvező

terjedési körülmények között mind nappal, mind éjjel nagy távolságú összeköttetések létesíthetők. A sáv 

csak 50 kHz széles, ezért csak kis sávszélességű üzemmódokat (CW, RTTY, stb.) használhatunk. 

20 m-es amatőrsáv (14,0-14,35 MHz)

 Ez a sáv általában éjjel-nappal alkalmas nagy távolságú összeköttetések létesítésére (az éjszakai 

terjedés csak napfoltminimumkor szűnik meg). A Föld napfényes részén a D réteg időnként erősen csillapítja 

a hullámokat, ekkor érdemes lehet a sötét oldalon „LP” (hosszú utas) összeköttetés létesítésével 

próbálkozni. (Természetesen ehhez megfelelő nyereségű, irányított antenna szükséges.) 

 A holt zóna nappal 1000 km (napfoltmaximumkor 400 km) körül van, nyáron néha teljesen eltűnik. 

Éjszaka a holt zóna kiterjed, a 4000 km-et is elérheti. 

17 m-es amatőrsáv (18,068-18,168 MHz)

 A sáv tulajdonságai középúton vannak a 20 és a 15 méteres sávokhoz viszonyítva. Kedvező

hullámterjedés esetén éjjel-nappal lehetővé teszi a DX összeköttetések létesítését. Így (csupán 100 kHz-es 

szélessége ellenére) tehermentesítheti a 20m-es amatőrsávot. 

15 m-es amatőrsáv (21,0-21,45 MHz)

 A terjedési viszonyokat a napfolttevékenység erősen befolyásolja. Napfoltmaximum idején egész 

nap, viszonylag kis teljesítménnyel is alkalmas nagy távolságú összeköttetések létesítésére. 

Napfoltminimumkor a sáv inkább a nyári hónapokban, és csak nappal használható; éjszaka a DX 

összeköttetések valószínűsége nagyon csekély. 

3 Légköri zavarok e sávon alig jelentkeznek. 

12m-es amatőrsáv (24,89-24,99 MHz)

 Tulajdonságai a 10m-es sávhoz hasonlóak, bár előfordul, hogy 12 m-en akkor is van terjedés, 

amikor a 10 m-es sáv már nem használható. A terjedési viszonyokra a napfolttevékenység nagy hatással 

van. 

10 m-es amatőrsáv (28,0-29,7 MHz)

 Az ultrarövidhullámú tartomány határán elhelyezkedő amatőrsávon a terjedés a napfolttevékenység 

függvénye. A D réteg elnyelő hatása ezen a frekvencián gyakorlatilag elhanyagolható. Napfoltmaximum 

idején a nappali órákban kis teljesítménnyel is alkalmas nagy távolságú összeköttetések lebonyolítására, ha 

a hullámok a Föld napsütötte felén haladnak. A holt zóna kb. 4000 km. Napfoltminimum idején DX 

összeköttetésekre a sáv alkalmatlan, legfeljebb az E rétegről szórványosan fellépő visszaverődés tesz 

lehetővé közepes távolságú összeköttetést. 

3.15.4. Hullámterjedés a klasszikus URH amatőrsávon

2 m-es amatőrsáv (144,0-146,0 MHz)

 Az ultrarövid hullámokon (kivételes esetektől eltekintve) az ionoszférán nem jön létre visszaverődés. 

Az összeköttetések elsősorban közvetlen terjedéssel, az optikai látóhatáron belül jöhetnek létre. Az ilyen 

összeköttetések igen kis teljesítménnyel, az ionoszféra állapotától és az időjárási viszonyoktól szinte 

függetlenül létrehozhatók. 

 A 2 m-es sávban (a levegőnek a magassággal csökkenő törésmutatója következményeként) az 

áthidalható távolság az optikai látóhatárt kb. 15%-al meghaladja. 

 E sávban (a fentiek alapján számítható) áthidalható távolság az adó- ás vevőantenna magasságától 

függ: 

( )